Közeli helyek, látnivalók
Közeli helyek
A falu helyi nevezetességei: Platthy kastély, Falumúzeum, Református templom XIV.-XVII..sz, Lázbérci víztározó, Upponyi barlang, Damasa szakadék, Három kőbérc kilátó.
Platthy kastély
Barokk stílusú Platthy kastély. A kastélyt a Platthy család építette, alakította át 1752-ben, melynek helyén előtte az 1500-as években épülhetett kúria állt. A kastély ma magántulajdonban van. Címe: 3642 Bánhorváti, Tompa Mihály út 02.
Falumúzeum
A számos régiséget őrző múzeumot 1999. március 15 -én nyitották meg.
Címe: 3642 Bánhorváti, Szabadság út 75.
A fagalériás XIV. századi református templom. A gótikus eredetű templom udvarán található a Kálvin emlékmű, amely a reformációnak állít emléket. Címe: 3642 Bánhorváti, Szabadság út. A XVII. századi református templom. A barokk stílusú templom a Platthy kastély mellett található.
Lázbérci víztározó
Bánhorvátiból a Dédestapolcsányba vezető kanyargós országútról szemünk elé tárul a Bánvölgye egyik impozáns létesítménye a "Lázbérci víztározó".
Az upponyi völgy festői sziklabércei, mészkőszirtjei közötti szurdokszerű völgyében terül el a mesterséges tó. A tárolóban összegyűjtött vizet a Bán és Csernely patakok táplálják és a megtisztított víz Ózd, Kazincbarcika és még sok más település ivóvíz szükségletének ellátását biztosítja. A tó déli oldalán új utat alakítottak ki, amely nagyon szép szálerdőn halad át, és pompás látványt nyújt a mesterséges tó teljes panorámájára.
Az új "tengerszem" az egész tájat megszépíti. A tó teljes feltöltésével a völgy természeti képe megváltozott. A tavat körülölelő erdő zöld színe rávetődik a tiszta víztükörre, és a tájat enyhet adó hűs oázissá szelídíti. A nyári hőséget állandóan hűs fuvalom váltja fel, felüdülést nyújtva a kirándulók számára.
A lázbérci víztároló Bánhorvátitól délnyugatra, mintegy 4 kilométerre, a Bán patak völgyében létesült. Vízgyűjtő-területének nagysága 218 km2, a tó felülete 77 hektár. A tároló feltöltése során víz alá került a Dédestapolcsány - Bánhorváti közötti út egy jelentős szakasza. A közúti forgalom zavartalan biztosítása érdekében a tárolótól délre fekvő mellékvölgyben épült a jelenlegi út.
A tároló építése 1967. januárjában kezdődött és 1969. októberében fejeződött be. Feltöltése 1969. őszétől az előírt ütemezésnek megfelelően, fokozatosan történt.
A tárolható vízmennyiség a megengedett legmagasabb vízszintnél 6,2 millió m3. A tároló átlagos vízmélysége - telt tároló esetén 7,5 méter, a legmélyebb helyen pedig 16,5 méter. A tárolt víz szennyeződésének megelőzése érdekében a tó és vízgyűjtője területén rendezési munkákat kellett végezni. A tárolás lehetőségét biztosító völgyzárógát homogén földgát. Hosszúsága a gáttengelyben mérve 255 méter, magassága a völgyfenéken 19,3 méter, legnagyobb talpszélessége 126 méter, koronaszélessége 5 méter. A gátba beépített földmennyiség 270.000 m3.
A víztároló és környéke természetvédelmi terület, kedvelt horgász- és kirándulóhely.
Időzzünk még egy kicsit az upponyi völgyben, és tekintsünk be az upponyi barlang titkaiba, ahol feltárult az eddig ismeretlen évezredek története. 1963. nyarán nagy jelentőségű őslénytani leletre bukkantak. Az upponyi Simakő-hegy barlangjában megtalálták az alsó jégkortól a középső jégkorig tartó, körülbelül 200 ezer évvel ezelőtt élt állatok maradványait, melyeket Upponyból a Magyar Nemzeti Múzeum föld- és ásványtantárába szállítottak.
Miről is "beszélnek" ezek a régi kövek? A tizenkét egymásra rakódott rétegből eddig ismeretlen világ tárul a kutatók elé. Eddig csak a körülbelül 350 ezer évnél régebbi és 150 ezer évnél fiatalabb korokból találtak meg sok állatfajta csontjait, s e két kor közötti idő ismeretlen volt. Nos, megkerült a hiányzó láncszem Simakő-hegy barlangjában az upponyi völgyben. A tudós kutató Dr. Jánossy "elolvashatta" az őstörténet eddig olvasatlan, ismeretlen lapjait.
Milyen állatvilág is élt mintegy 200 ezer évvel ezelőtt Borsod megye ezen hegyes-völgyes tájain? Az ősi medve hatalmas alakja vonul végig a völgybe búvó patak felé. Oroszlánok félelmetes ordítását verték vissza a barlangfalak. Farkascsordák üldözték a szarvast s az őzet, és ősbölények léptei alatt rengett a föld. Még egy igen ritka, nagytermetű juh maradványait is megtalálták, amelyet talán a medve, de az is lehet, hogy az oroszlán hurcolt a barlangba. Véres nagy csaták színhelye volt ez a táj, erről vallanak a leletek. A kutatók számára azonban az apróbb gerincesek maradványai voltak jelentősek, mert éppen ezek fejlődéséről tudott a tudomány a legkevesebbet. Az egymásra rakódott rétegekből madarak, halak, békák, gyíkok csontjainak tömege került elő, s különösen érdekes lelet, a hazánkban ma is élő cickány több százezer év előtti ősének maradványa. Ezt a fajtát a tudósok "rúzsos fogú cickánynak" becézték, mert minden foga hegye tűzpiros, s ezt az élénk színt évezredeken keresztül meg is őrizték.
Bánhorváti határában található az ország egyedülálló földtani-felszínalaktani érdekessége a Damasa-szakadék, mely a miocén kori, vulkáni eredetű andezit agglomerátum kőzeten jött létre. A szűk szikla szorost valószínűleg a XVIII-XIX. századi földrengések által kiváltott blokkcsuszamlások hozták létre. A mély patakvölgy mentén a víz által gyakorta átáztatott üledéken az andezittufa-takaró két hatalmas, valamint több kisebb tömbben lecsúszott a völgybe. A sziklatömbök alatt húzódik hazánk második leghosszabb összefüggő álbarlang-rendszere. A terület növényvilága nagy hasonlóságot mutat mind a közeli Bükk mészkőterületeivel, erdőségeivel, mind pedig a Heves-Borsodi-dombság értékes fátlan irtásrétjeivel. A terület része a Lázbérci Tájvédelmi Körzetnek, fokozottan védett, kedvelt kiránduló-hely. Megközelíthető a kék+ turista jelzésen.
Háromkő-bérc kilátó
„Három-kő bérc”-ről szép kilátás nyílik a Bükk-hegységre és a környező vidékre.
Kirándulási lehetőségek:
- Szilvásvárad - 19 km
- Bánkút (sípálya) - 23 km
- Aggtelek, Jósvafő - 37 km
- Miskolc (Lillafüred, Miskolc-Tapolca barlangfürdő, Diósgyőri vár) - 38 km
- Eger, Egerszalók, Demjén - 47 km
- Szlovákia ( bánrévei határ 15 km)